MENU
Ezért nem fizet lakásbiztosítás

A többség nem tudja, hogy ezért nem fizet a lakásbiztosítás

Ossza meg, ha tetszett a cikk 2020.12.18.

A kár kifizetéséhez a biztosítónak sokféle feltétele lehet, ezért a biztosítási szerződés elválaszthatatlan része a biztosítási feltételek. Érdemes tehát még a lakásbiztosítás megkötése előtt néhány fontosabb részt átböngészni, illetve elektronikus formában megőrizni egy példányt és ha kárunk keletkezik, megnézni, hogy milyen esetekben fizet a biztosító és mik vannak kizárva.

Mai cikkünkben összeszedünk néhány tipikus esetet, amikor a biztosító nem fizet, vagy nem akkora kártérítést ad, mint amekkorát elvárna a szerződő.

1. Alulbiztosítottság

Ez egy tipikus oka annak, hogy a biztosító miért alacsonyabb kártérítési összeget ad a lakásban keletkezett kár után. A lakásbiztosítás megkötésekor a biztosítási díj kiszámolásához meg kell adni a biztosítani kívánt ingatlan, illetve az ingóság értékét. Nagyon fontos, hogy ebben az esetben mindig a pontos értéket kell megadni, mert a biztosítók bizonyos százalékig tolerálják a becslés pontatlanságát, ha ezt átlépi, akkor már alulbiztosítottságról vagy felülbiztosítottságról beszélünk.

A kár bekövetkezte után a biztosító mindig kárszakértői szemlét tart. A kárszakértő megbecsli a maradvány értéket, valamint azt, hogy az milyen értéket képviselt és ez alapján becsli meg a kár mértékét. Ha a kár mértékének megbecslésekor előtűnik az alulbiztosítottság, akkor biztosító is az alulbiztosítottság mértékével csökkenti a kárkifizetést.

Példa az alulbiztosítottságra:

Az ingatlan újjáépítési értéke 40.000.000 Ft, a keletkezett kár 10.000.000 Ft, azonban a lakásbiztosítási ajánlaton az ingatlanérték 35.000.000 Ft-ra lett megbecsülve. Ebben az esetben kb. 14,3% eltérés van a valós érték és aközött az érték között, ami után biztosítási díjat fizetett a lakásbiztosítás szerződője.
Mit jelent ez? A kár kifizetésekor a biztosító a 10.000.000 Ft kárösszegből levonja a 14,3%-ot, így az ön kárának kifizetése ennyivel alacsonyabb lesz.

Mi a teendő?

  1. Amikor lakásbiztosítást kötünk, mindig a valós értékre kössük meg a biztosítást. Az értéket ne az alapján adjuk meg, hogy mennyi lesz a biztosítás éves díja!
  2. A biztosítás megkötése előtt nézzünk utána, hogy az ingatlanpiacon milyen értéket képvisel az ingatlanunk:

a. társasházi lakás esetén ez lesz a biztosításban megjelölt ingatlanérték.

b. családi ház esetén pedig az ingatlanpiaci értékből meg tudja becsülni az újjáépítési értéket, amely családi ház, sorház, ikerház esetén a biztosításban megjelölt érték lesz.

3. A meglévő lakásbiztosításunkat évente, kétévente vizsgáljuk felül, ez nem nagy fáradtság, akár egy online lakásbiztosítás kalkulátorral is megtehetjük ezt.
4. Mindig fogadjuk el a biztosító által, az évforduló előtt küldött inflációs értékkövetést.

2. Nem tartalmazza a bekövetkező kárra vonatkozó fedezetet a biztosítás

Szintén gyakori probléma, hogy a biztosítás megkötésekor, a csomag kiválasztásakor olyan fedezetet választ a szerződő, amely nem fedez minden lehetséges problémát, ami előfordulhat a mindennapokban. Ilyenkor gyakran olyan fontos elemek maradnak ki a biztosításból, amelyek fedezetet nyújtanának ezekre a viszonylag gyakran bekövetkezett eseményre. Ilyen lehet, ha egy alap csomagot kér a szerződő, de az nem tartalmaz például duguláselhárítást is.

Félreértésre és a kár elutasítására adhat okot, amikor társasház biztosítás nyújt fedezetet az épületre és a lakás tulajdonosának csupán egy ingóságbiztosítással kell kiegészítenie a saját tulajdonának védelmét. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az ügyfél a saját ingóságbiztosítására jelenti be az épületkárt, azonban azt nem tartalmazza a kiegészítő ingóságbiztosítás. Ilyen esetben nincs más dolga a lakónak, mint a közösképviselőtől elkérni a társasházbiztosítás kötvényszámát és arra jelenteni be a kárt.

Mi a teendő?

Mi az, amit megtehet, hogy ezt elkerülje?

  • A lakásbiztosítás megkötése előtt mindig figyelmesen nézze meg, hogy a választott csomag mit tartalmaz,
  • ha kevés kiegészítővel rendelkezik a választott csomag, akkor kiegészíthető-e összeválogatható elemekkel,
  • ha nagyobb csomagot választ inkább, akkor milyen árkülönbség lesz a magasabb csomag és egy alacsonyabb, ámde kiegészített csomag között.

3. Nem biztosítási esemény következtében károsodott a vagyontárgy

Káresemény sok minden lehet, de olyan eseményből is fakadhat a kár, amelyet a biztosító a biztosítási feltételeiben kizár a viselt kockázatok sorából. Ezeket általában azért zárja ki a biztosítási feltételek, mert:

  • a kár bekövetkezése valaki másnak a felelőssége (pl. tervezési hiba, kivitelezési hiba),
  • előre látható esemény miatt következett be a kár, (pl. fagyasztott élelmiszerek megromlása áramszünet miatt, amennyiben azt az elektromos szolgáltató bejelentette előre) 
  • karbantartási kötelezettség elmulasztása miatt történt a kár (pl. az elöregedett tető javításának elmulasztása),

A fenti néhány általános ok mellett még sok más olyan esemény is van, amely nem tartozik a biztosítási események közé, ezeket mind tartalmazza az adott biztosító biztosítási feltétele.

Mi a teendő?

A kizárásokról mindenképpen tájékozódni szükséges. Ezért a biztosítás megkötése előtt a tanácsadója segítségével vagy ha online köt biztosítást, akkor a biztosítási feltételek átnézésével tájékozódjon a kizárt eseményekről. A biztosítási feltételek általában külön kiemeléssel hívják fel a figyelmet a kockázatviselésből kizárt eseményekre.

4. Idegen tulajdonban van a károsodott tárgy

Gyakori probléma, hogy a biztosítás megkötésekor elkerüli a szerződő figyelmét az, hogy a biztosított ingatlanban nem csak a saját tulajdonú tárgyai vannak. Ez olyankor fordul elő leggyakrabban, ha az illetőnek a munkáltatója által biztosított kellékek vannak lakhelyén, például laptop, fényképező, mobiltelefon, stb. ezeket folyamatosan hordja magával, hol a munkahelyén vannak, hol az otthonában. Ezeket az idegen tulajdonú tárgyakat külön jelezni szükséges a biztosítás megkötésekor, mert a legtöbb biztosító lakásbiztosítása esetén más díj vonatkozhat a saját és idegen tulajdonra.

Mit történik, ha nem volt az ajánlaton ilyen tárgy feltüntetve? Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése egyszerűen nem terjed ki ezekre a tárgyakra és ha bármilyen kár keletkezik, akkor ezeknek az értékét nem veszi figyelembe a kárösszeg megállapításakor.

Mi a teendő?

A lakásbiztosítási ajánlatkérés előtt gondolja végig, hogy milyen értékben tartalmaz általános háztartási ingóságot és egyéb ingóságot az otthona. Az általános háztartási ingóságba minden olyan érték beletartozik, amelyek általánosan előfordulnak egy ingatlanban és lakossági felhasználásra vannak. Gondolja át, akár csináljon listát is, minden egyéb ingóságról, például műérték, nagy értékű ingóság (pl: nagyobb értékű sportfelszerelés, stb.), ékszer, drágakő, készpénz, értékpapír és vannak-e a már említett vállalkozói tulajdonnak számító értékek.


Tájékoztatás Mint a legtöbb weboldal, a biztositasszakerto.com is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen részed, amikor az oldalunkon jársz. Az Értem gomb megnyomásával tudomásul veszed és elfogadod a cookiek használatát. További tudnivalókat a cookie-król az Adatvédelmi Tájékoztatónkban találsz.