Nyugdíj megtakarítás tudnivalók kezdő takarékoskodóknak 4. rész:

Ön KATA-s vállalkozó? Ilyen nyugdíjra számíthat és ez lehet rá a megoldás!

Nyugdíj megtakarítás tudnivalók kezdő takarékoskodóknak 4. rész: Ön KATA-s vállalkozó? Ilyen nyugdíjra számíthat és ez lehet rá a megoldás!

Főoldal 9 blog 9 Ön KATA-s vállalkozó? Ilyen nyugdíjra számíthat és ez lehet rá a megoldás!
Főoldal 9 blog 9 Ön KATA-s vállalkozó? Ilyen nyugdíjra számíthat és ez lehet rá a megoldás!

Kapnak-e a KATA-sok majd nyugdíjat? Emiatt nem kell aggódni, mert a válasz igen, a mértéke azonban már inkább okot ad a nyugtalanságra. Cikkünkben megmutatjuk, mire számíthat 65 éves kora után, ha rendszeresen befizeti az adókat, illetve magának tesz félre a nyugdíjas éveire!

Ma Magyarországon a KATA, vagyis a Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója az egyik legnépszerűbb és legegyszerűbb adózási forma. Jól tervezhető és viszonylag olcsó, azonban pont ebben a nagy előnyben rejlik az óriási hátránya is: az ezt választó egyéni vállalkozók várhatóan nem sok nyugdíjra számíthatnak idős korukra. Joggal merül fel a kérdés, hogy mit lehet tenni ez ellen, és mi lehet a megoldás a problémára úgy, hogy közben nem kell átváltani másik adózási formára. Ebben a bejegyzésben minden, ezzel kapcsolatos tudnivalót összegyűjtöttünk.

Az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt a KATA-s egyéni vállalkozók száma Magyarországon. Olyannyira, hogy 2020-ban már 530 ezernél is többen választották ezt a megoldást kisadózóként. Valóban számtalan pozitívuma van ennek az adózási formának, azonban fontos, hogy számoljunk az árnyoldalaival is – például a várhatóan alacsony nyugdíjjal.

A KATA előnyei a vállalkozók számára

Tény, hogy ha valaki egyéni vállalkozó, és nincsenek nagy anyagköltségei, illetve egyéb, nagyobb kiadásai, akkor számára az egyik legjobb választás a KATA. Csak havonta egyszer kell a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé elutalni a megfelelő összeget (méghozzá nem is nagy összeget), és már le is tudta az adózást!

Emellett a lakhely önkormányzatának évente kétszer iparűzési adót kell fizetni, valamint évente egyszer az illetékes iparkamarának el kell utalni az 5.000 Ft értékű hozzájárulást. Innentől kezdve az egyetlen feladat pedig a számlázás marad, lehetőleg a megszabott összegkereten belül tartva a bevételeket.

Ez idáig remekül hangzik, viszont a probléma ott kezdődik, amikor valaki nyugdíjba készül. KATA-s vállalkozóként ugyanis minimális összegre számíthat az államtól, így hiába dolgozott akár hosszú évtizedeken át ilyen formában, nem kap annyit, mint egy hasonlóan kereső, ugyanannyi időt aktívan töltő alkalmazott.

Mivel jelenleg a kisadózó egyéni vállalkozók nagy része 35 év alatti, egyelőre keveseket foglalkoztat ez a kérdés. Pedig érdemes időben elkezdeni számolgatni, hiszen már a jelenleg hatályos jogszabályok alapján is nagyon kevés a várható nyugdíj összege. Ez pedig a következő évtizedek során tovább csökkenhet.

Természetesen megijedni nem kell, hiszen ilyenkor még időben el lehet kezdeni az öngondoskodást, csak fontos, hogy résen kell lenni, és tudatosan cselekedni.

Mennyi nyugdíjra számíthat Katás vállalkozóként?

A KATA rendszerű adózást választó vállalkozók az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével a jelenlegi szabályozások szerint körülbelül 42.000 Ft havi nyugdíjra számíthatnak. Ez rettentően kevés, különösen annak fényében, ha 10, 20, 30 vagy esetleg még több év múlva esedékes nyugdíjba vonulásról beszélünk.

Egy, a mai nyugdíjasok körében nemrég végzett felmérésben számos nyugdíjast kérdeztek meg arról, hány forintból lehet kijönni egy hónapban. Az átlag alapján arra jutottak, hogy 87.300 Ft az, amiből nagyon szűkösen, de lehet gazdálkodni személyenként. Ez azt jelenti, hogy a napi betevő és a rezsi jön ki a fentebb említett összegből, egyéb kényelmi szolgáltatásokra már nem igazán telik. Lássuk be, nem feltétlenül így képzeli el az ember a nyugdíjas éveit, sőt, ilyenkor kellene csak igazán kiélvezni a szabadságot és az életet! Pontosan emiatt már fiatalon, évtizedekkel a nyugdíjba vonulás előtt gondolni kell minderre, hogy valóban nyugodt lehessen ez az időszak.

Miért ilyen alacsony a KATA után kapható nyugdíj?

Ahhoz, hogy mindezt megérthesse, szükséges átlátni azt, mi alapján számítják ma a nyugdíj összegét és mit vesznek figyelembe annak meghatározásakor.

Azt, hogy mekkora állami nyugdíjra számíthat, alapvetően 2 fő dolog határozza meg mindenki számára:

1. az egyik a nyugdíjalap, amely attól függ, mennyi a havi jövedelme.

2. A másik a szolgálati idő, vagyis az, mennyi időt töltött aktívan munkával.

Vagyis az alkalmazotti jogviszonnyal szemben számos szempontból hátrányban vannak a kisadózó egyéni vállalkozók.

1. A nyugdíjalap

A KATA esetében nem ugyanaz a számításhoz figyelembe vett havi nettó kereset és az alap összege. Míg az alkalmazottaknál a tényleges havi jövedelem számít, addig a kisadózóknál az egyes fix havi adó alapján törvényileg meghatározott összeget veszik alapul, és ebből számítják ki a nyugdíj alapot. Ennek átlagát pedig csak tovább rontja a munkával töltött évek kiszámítása a kisadózók esetében.

2. A szolgálati idő

A szolgálati idővel kapcsolatban két dolgot érdemes megemlíteni e téren. Az egyik a nyugdíjjogosultság, ami azt jelenti, hogy a jelenleg 65 évben meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor rendelkezik-e legalább 20 év szolgálati idővel. Ha igen, akkor teljes nyugdíjra számíthat. Ha az eltöltött idő csak 15 év, akkor résznyugdíjra jogosult. Ez azonban ebben a szó szerint értendő formában csak az alkalmazottakra érvényes, a KATA-sok esetében egészen más a számítási mód (erre később részletesen kitérünk).

A másik lényeges tényező az induló nyugdíj összege, amit a szolgálati évek növekedésével számolhat ki. Alkalmazotti jogviszony esetében 15 és 25 év szolgálati idő között a nyugdíj az aktívan munkával töltött évek havi átlagkeresetének 43%-a, ami minden évben + 2%-kal növekszik. 26 és 36 év között a havi nyugdíjként az átlagkereset 64%-át kaphatja, ami évente +1%-kal emelkedik, míg 37 és 39 év között a havi átlagkereset 75,5%-ára jogosult, amely minden további egy évben + 1,5%-kal növekszik.

Négy évtizednyi szolgálati idő esetében mindez úgy alakul, hogy a havi átlagkereset 80%-át kaphatja meg nyugdíjként, ami minden további évben plusz 2%-kal emelkedik, de soha lehet több 100%-nál.

A kisadózókra azonban egészen más vonatkozik. Csak az számít ugyanis teljes évnek a szolgálati idő számítása során, ahol a kereset elérte legalább a mindenkori minimálbér összegét. Amelyik esztendőben ez nem történt meg, ott rövidül a beszámított idő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha havi 50 000 Ft adót fizet főállású KATA-s vállalkozóként, akkor a nyugdíjszámításnál csak 0,61 évnek számít, hiába telt egy teljes év aktív munkával. Vagyis hosszú távot tekintve, ha 40 évet dolgozott KATA-s vállalkozóként, az a nyugdíj számításnál mindössze 25 évnek felel majd meg. Így nem az átlagkeresete 80%-át kapja majd mint az, aki alkalmazottként töltött el ennyi időt, hanem csupán a 63%-át. Ha 3 évtizedet dolgozik le KATA-sként, akkor ezt 19 évnek számolják majd, így pedig a kapott összeg 68% helyett csak az átlagkereset 51%-a lenne. Ha pedig 20 éve van kisadózó munkaviszonya, akkor az ezek alapján mindössze 12 évnek számít majd, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben egyáltalán nem jár a nyugdíj az ilyen módon munkával töltött évek alatt. Ennek oka, hogy – ahogy fentebb is említettük – a résznyugdíj összegére csak az jogosult, aki legalább 15 évet munkával töltött. Természetesen, ha a többi aktív idejében alkalmazottként dolgozott, azt figyelembe veszik a nyugdíjazásnál, vagyis nem marad pénz nélkül ebben az esetben sem.

Ha egészen pontosan akarunk lenni e téren, akkor ha 2020 január 1-tőpl 2020. december 31-ig KATA-s valaki, akkor 365 nap helyett csak 222 nap szolgálati időt szerez. 2016-ban ez még 267 nap volt, 2017-ben 257 nap, 2018-ban 250 nap, 2019-ben pedig 236 napot jelentett. Vagyis a fentiek mellett az is számít, milyen dátumot írunk éppen.

Minden az aktuális szabályozásoktól függ!

Fontos kihangsúlyozni, hogy a fenti számok a jelenlegi helyzetet tükrözik, vagyis ez a következő években még nagy mértékben változhatnak a dolgok. Sajnos valószínűleg negatív irányba, ugyanis a minimálbér értéke folyamatosan nő, a KATA után kötelezően befizetendő adó összege viszont nem emelkedik, vagyis az évek száma, amit figyelembe vesznek a szolgálati időben eltöltött időszakra, tovább csökkenhet. Ám mivel a szabályozás is változik, szinte képtelenség pontosan kalkulálni azzal, mi várható majd tíz, húsz vagy harminc év múlva e téren.

A mellékállású KATA nem számít a nyugdíjba!

Fontos külön említést tenni az úgynevezett mellékállású KATA-ról. Ez a helyzet abban az esetben áll fenn, ha valaki főállás mellett végez valamilyen vállalkozói tevékenységet. Így csupán havonta 25.000 forint összegű adót kell befizetnie maga után, cserébe viszont ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a főállású kisadózókra. Ez pedig kiegészítve az alap jövedelmet, nagyon kedvező lehet. Fontos azonban tudni azt, hogy az ilyen módon munkával töltött idő egyáltalán nem számít bele a nyugdíj összegének kiszámításába. Vagyis ebből a szempontból olyan, mintha ezt a jellegű munkát sosem végezte volna, sem szolgálati idő, sem kereset szempontjából nem számít bele a kapott összegbe.

A vírushelyzet miatti adózás alóli mentesülés viszont számít!

Joggal merül fel a kérdés, hogy miként számít bele ez a néhány, nem mindennapi hónap a nyugdíj összegének kiszámításába. A helyzet az, hogy azok a főállású egyéni vállalkozók, akik a magyar államtól a járványhelyzet miatt bizonyos időre mentesültek az adózás alól, azok számára ez nem jelent gondot a nyugdíj szempontjából, ez az időszak aktív szolgálati időnek minősül, így jár utána a jogos nyugdíjjárulék.

Mi lehet a megoldás, hogyan lehet mégis magasabb ez az összeg?

Ha úgy érzi, hogy jól keres a KATA mellett, viszont nem szeretne kuporgatni idősebb napjain és jó lenne élvezni majd a nyugdíjas éveket, akkor itt az ideje, hogy megoldást találjon.

  • Kézenfekvő lehet a havonta befizetett adó emelése, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon majd a számítás során.

Ha ezt a módszert választja, vagyis a havi eddigi 50.000 forint helyett ezentúl 75.000 Ft-ot fizet be, akkor a várható nyugdíj a jelen körülmények között a 41.000 Ft-ról körülbelül 87.000 Ft-ra emelkedik, ami már lényegesen magasabb összeg az előzőhöz képest. Így plusz havi 25.000 forintért cserébe tulajdonképpen majdnem megduplázhatja a várható nyugdíját a jelenleg hatályban levő szabályok szerint.

Ennek a hátulütője, hogy az állam semmilyen ígéretet nem tesz arra vonatkozóan, hogy a befizetett plusz összeget a nyugdíjkorhatár elérésével tényleg ennyivel magasabb nyugdíjat fog kapni. Ezzel kapcsolatban csupán ajánlás létezik. Ez nagyon bizonytalan, és nagyban függ a jogszabályok, törvények módosításától, amely évtizedek alatt rengeteget változhat. Aki ilyen feltételek mellett 2020-ban megy nyugdíjba, az kb. 87.300 Ft összegre számíthat havonta. Az, hogy ez mennyit változik például 30 év múlva, megtippelni sem lehet.

Szintén ellene szól ennek a megoldásnak az, hogy az így kapott pénz nem örökölhető, vagyis haláleset esetén a befizetett pluszpénz elveszik.

  • Ha saját nyugdíjcélú megtakarításban, például egy nyugdíjbiztosításban helyezi el azt a 25.000 Ft extra összeget, az ilyen módon „félretett” pénzzel pontosan tud majd számolni, és lesz egy fix alap, amire biztosan számíthat majd a nyugdíjas éveiben.

Sok KATA-s gondolkozik abban, hogy saját megtakarítást indít, amelyhez adójóváírást is tud igényelni. Ám a kisadózók sajnos nem igényelhetnek vissza SZJA jóváírást, így ezen a ponton ez megbukni látszik.

Ám létezik megoldás! Ha a KATA-s vállalkozó a biztosított, egy közeli, SZJA visszaigénylésére jogosult hozzátartozója pedig (legyen az a férje, a felesége vagy akár az édesanyja) a szerződő, akkor megoldható az igénylés. Ilyenkor a rokon személyi jövedelemadójából igényli vissza az évi 20%-ot, de maximum 130.000 Ft-ot.

Ennek a hátránya, hogy a befektetés megkötésekor érvényben levő öregségi nyugdíjkorhatár elérésével férhet csak hozzá az így befizetett összeghez, ami jelenleg mindkét nemnél 65 év. Tehát ha valamikor esetleg megemelik az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor is 65 éves korában kapja kézhez a megtakarítást a szerződés szerint – korábban viszont semmiképp. Az így kapott pénz viszont örökölhető, a kedvezményezett kapja meg halál esetén.

Lássuk, hogyan fest mindez konkrét számokkal!

Vegyünk példának egy 20 éves személyt, akinek jelenleg 45 éves tartama van, havi 25.000 Ft kezdeti megtakarítással, adójóváírással, 6,08% éves átlaghozammal, és éves 3%-os értékkövetéssel számolva. Számára így akár 301.094 Ft havi nyugdíj-kiegészítés is elérhető.

Egy 30 éves személy esetében, akinek jelenleg 35 éves tartama van, havi 25.000 Ft megtakarítással, adójóváírással, 6,08% éves átlaghozammal, és éves 3%-os inflációs értékkövetéssel számolva ez az összeg 183.804 Ft-ra rúg.

Ha a leendő takarékoskodó 40 éves és jelenleg 25 éves tartama van, havi 25.000 Ft megtakarítással, adójóváírással, 6,08% éves átlaghozammal, és éves 3%-os inflációs értékkövetéssel számolva, havi 88.335 Ft nyugdíj-kiegészítést várhat.

Hangsúlyozandó, hogy számtalan ajánlat létezik a piacon, amelyek mind a nyugdíj előtakarékosságot szorgalmazzák. Pontosan ezért érdemes többféle ajánlatot is megtekinteni, míg megtalálja az Ön számára megfelelőt.

Lehet esélyem mégis egy normál értékű nyugdíjra?

A fentiekből is látható, hogy KATA-s adózás mellett mennyire fontos, hogy időben gondoljon majd a nyugdíjas éveire. Hiszen ellenkező esetben valószínűleg valóban nem kap annyi nyugdíjat, amiből tisztességesen megélhetne idős korában, sőt, van rá esély, hogy az alapvetőn szükségleteit sem tudja belőle kielégíteni. Így hiába dolgozott a saját vállalkozásában éjt nappallá téve, azt az állam nem „hálálja meg” később.

A megoldás kulcsa KATA-sként mindenképpen az öngondoskodás!

Ha van fontos feladat, amelyet kisadózó egyéni vállalkozóként nem érdemes tologatni, akkor az mindenképpen az öngondoskodás megfelelő formájának kiválasztása, amely segítségével szebbé és nyugodtabbá teheti nyugdíjas éveit. Vagyis a havonta befizetett adó növelésével, vagy egy megfelelő előtakarékosság indításával, havi +25.000 forint befizetésével komolyan megnövelheti a várható összeget, amit öregségi nyugdíjasként kaphat.

Cikksorozatunk következő része: Nyugdíj megtakarítás tudnivalók kezdő takarékoskodóknak 5. rész: Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) vs. nyugdíjbiztosítás – melyiket válassza?

Cikksorozatunk előző része: Nyugdíj megtakarítás tudnivalók kezdő takarékoskodóknak 3. rész:
Nyugdíjbiztosítás összehasonlítás – mit, mivel hasonlítson össze?

Köthető autó biztosítás jogosítvány nélkül?

A kötelező biztosítást mindig az üzembentartó köti meg a gépjárműre, de mi a helyzet, ha az üzembentartó nem vezet? Köthető autó biztosítás jogosítvány nélkül? Mi a teendő ilyenkor?

Kötelező biztosítás késve fizetés, mennyi a türelmi idő?

A kötelező biztosítás késve fizetése csak akkor probléma, ha már a türelmi idő is lejárt. Ennek ellenére érdemes mindig az esedékesség első napjára befizetni a biztosítási díjakat.

Ön tudja, miből fog majd megélni nyugdíjas korában?

Feltétlenül bízik az állam által nyújtott nyugellátásban? Ne tegye, mutatjuk a kalkulációt!

Kötelező biztosítás használt autó vásárlásakor

A kötelező biztosítás, ha használt autót vásárolt, akkor van néhány szabály, amit jó, ha tud. Ezzel pedig megkönnyítheti az ügyintézést a biztosítás kötéstől az átírásig.

Mikor kell megkötni a kötelező biztosítást?

Ha nem tudjuk, hogy milyen határidők vonatkoznak ránk, akkor nem is tudjuk azokat betartani. Pedig a kötelező biztosítás megkötésénél nagyon fontosak a határidők. Cikkünkben összeszedtük azokat az eseteket, amikor már rendelkezni kell kgfb-vel.

Egészségpénztár mint nyugdíj-megtakarítás?

Milyen kiadásai vannak egy nyugdíjasnak? Sokféle lehet, mindenkinek más és más, egy dolog viszont biztos: a legtöbb nyugdíjasnak magasak az egészségügyi kiadásai. Miért ne készülne fel ezért a nyugdíjas éveire egészségpénztárral?

Nyugdíj megtakarítás tudnivalók kezdő takarékoskodóknak 1. rész: A nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjaskor megélhetésének összespórolása egy nagyon komoly kérdés! Hiszen amíg aktív éveiben a fizetéséből egy bizonyos életszínvonalon élhet, addig ezt az életszínvonalat a nyugdíjas évekre előre kell megteremteni. Erre már több lehetősége is van. Mai cikkünkben utat mutatunk a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban a kezdő takarékoskodóknak.

Kötelező a felelősségbiztosítás vízvezeték szerelőknek és villanyszerelőknek – miért jó ez Önnek?

2017. szeptember 1-től kezdve Önnek is kötelező a felelősségbiztosítás megléte, ha Ön vízvezeték szerelőként ivóvíz-bekötővezeték, szennyvíz-bekötővezeték építésével, kivitelezésével is foglalkozik vagy villanyszerelőként villamos energia hálózatra csatlakozás során csatlakozó berendezés létesítésével és kivitelezésével is foglalkozik.

Mikor kell megkötni a kötelező biztosítást?

Ha nem tudjuk, hogy milyen határidők vonatkoznak ránk, akkor nem is tudjuk azokat betartani. Pedig a kötelező biztosítás megkötésénél nagyon fontosak a határidők. Cikkünkben összeszedtük azokat az eseteket, amikor már rendelkezni kell kgfb-vel.

Kötelező biztosítás használt autó vásárlásakor

A kötelező biztosítás, ha használt autót vásárolt, akkor van néhány szabály, amit jó, ha tud. Ezzel pedig megkönnyítheti az ügyintézést a biztosítás kötéstől az átírásig.

Köthető autó biztosítás jogosítvány nélkül

Köthető autó biztosítás jogosítvány nélkül?

A kötelező biztosítást mindig az üzembentartó köti meg a gépjárműre, de mi a helyzet, ha az üzembentartó nem vezet? Köthető autó biztosítás jogosítvány nélkül? Mi a teendő ilyenkor?

késve fizetés, türelmi idő

Kötelező biztosítás késve fizetés, mennyi a türelmi idő?

A kötelező biztosítás késve fizetése csak akkor probléma, ha már a türelmi idő is lejárt. Ennek ellenére érdemes mindig az esedékesség első napjára befizetni a biztosítási díjakat.

nyugdíj

Ön tudja, miből fog majd megélni nyugdíjas korában?

Feltétlenül bízik az állam által nyújtott nyugellátásban? Ne tegye, mutatjuk a kalkulációt!

Kötelező biztosítás használt autó vásárlásakor

Kötelező biztosítás használt autó vásárlásakor

A kötelező biztosítás, ha használt autót vásárolt, akkor van néhány szabály, amit jó, ha tud. Ezzel pedig megkönnyítheti az ügyintézést a biztosítás kötéstől az átírásig.

Mikor kell megkötni a kötelező biztosítást?

Ha nem tudjuk, hogy milyen határidők vonatkoznak ránk, akkor nem is tudjuk azokat betartani. Pedig a kötelező biztosítás megkötésénél nagyon fontosak a határidők. Cikkünkben összeszedtük azokat az eseteket, amikor már rendelkezni kell kgfb-vel.