Rosszul járhatnak robogósok, ha nem kötnek kötelezőt

Sok robogó, kevés kötelező

Az MNB nemrég kiadott biztosítási statisztikái szerint segédmotoros kerékpárok kategóriában 298.000 kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kötöttek az üzemben tartók. A probléma az, hogy a hazai állomány nagyságát tekintve becslések szerint 650.000 aktív robogó jár ma az utakon. Vagyis kevesebb mint a robogósok fele rendelkezik kötelező biztosítással.

Mivel jár, ha valakinek robogósként nincs érvényes kötelezője?

Valójában ez akkor jelent komoly problémát, ha valamilyen baleset történik, ugyanis ilyenkor minden kárt a robogó tulajdonosának kell megtérítenie. Egy ilyen szerződés megkötése mindössze évi 6-8000 forintnyi kiadást jelent, amely elenyésző összeg a fentiekhez képest. Emellett az igazoltatás során bírsággal is járhat, ha nincs érvényes KGFB-je a járműnek.

Fontos információ ezzel kapcsolatban, hogy ha eddig nem volt a járművön érvényes biztosítás, de most mégis kötne rá, nem kell tartania utólagos szankcióktól, vagyis nem kell például fedezetlenségi díjat fizetni. Ez igaz az igazoltatások esetén is, hiszen csak annak jár a bírság, akinek az adott pillanatban nincs érvényes kötelező biztosítása.

Egyre magasabb a segédmotoros kerékpárok által okozott kárérték

Az MNB statisztikái szerint igen komoly mértékben emelkedtek az utóbbi esztendőkben az olyan jellegű károk, amelyben segédmotoros kerékpár is érintett volt. 2020 és 2021 között 437.000 forintról 515.000 forintra nőtt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítések összege. Ezekbe még nem tartoznak bele a személyi sérülések, amelyek kapcsán az árak a milliós összegeket is elérhetik. Ha nincs érvényes biztosítás, akkor ezeket mind saját zsebből kell állnia az érintettnek.

A gyakorlatban mindez úgy fest, hogy ha egy biztosítással nem rendelkező robogó okozza a kárt, akkor első körben a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget a sértettnek, majd azt utólag behajtja a károkozón, így a vétlen fél szempontjából gyorsan lezárulhat az ügy.

Mi a helyzet, ha nincs rendszám?

A segédmotoros kerékpárok nem rendelkeznek rendszámmal, de ez sem mentség; a kötelező biztosításokat szabályozó 2009. évi LXII. törvény szerint a segédmotoros kerékpár, mint forgalomban részt vevő jármű, illetve használója köteles rendelkezni felelősségbiztosítással.

Ha nincs rendszáma a járműnek, akkor a bevett gyakorlat szerint a biztosítók az alvázszámra kötik meg a kötelezőt.

Itt nincs „bonus-malus”

Az úgynevezett bonus-malus rendszer lényege, hogy ebben a besorolásban a biztosító a biztosított kármentes vezetését jutalmazza, amely maga a „bonus”. A „malus” kifejezés pedig azt takarja, hogy károkozás esetén a kedvezményt megvonja, valamint pótdíjat állapít meg. Ám ebben az esetben a kötelező biztosítás nem tartozik a bonus-malus rendszer hatálya alá, ezért a járművek és üzembentartójuk kármentes vagy éppen károkozói előtörténetét nem tartják nyilván, így az nem befolyásolja a fizetendő díjakat.

Elképesztően fontos odafigyelni arra robogótulajdonosként vagy üzembentartóként is, hogy mindig legyen rajta érvényes kötelező felelősségbiztosítás. Az éves szinten fizetendő díj  igen alacsony, cserébe viszont balesetek esetén nagyon komoly védőhálót jelent. Nem beszélve arról, hogy többé nem kell aggódnia akkor sem, amikor közúti igazoltatásra kerül a sor!