Megállt az árrobbanás a kötelező biztosításnál? – Így alakultak a KGFB-díjak 2025 elején

Lassulni látszik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjemelkedése: az MNB friss adatai szerint 2025 első negyedévében az átlagos KGFB-díj növekedése már elmaradt az inflációtól – ez jó hír lehet az autósok pénztárcájának.

Az MNB friss jelentése szerint 2025 első negyedévében megtorpant a drágulás üteme. Az átlagos éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj 59 103 forint lett, ami ugyan emelkedést jelent a tavalyihoz képest, de a 4,6%-os növekedés nem éri el az időszak inflációját. A biztosítási piac lassan konszolidálódni látszik: a kárráfordítások emelkedése is mérséklődött, a díjak növekedési üteme pedig látványosan csökkent.

Átlagdíjak alakulása –Lefékezett végre a biztosítási infláció?

Úgy tűnik, fellélegezhetnek az autósok – legalábbis egy kicsit. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás éves átlagdíja 2025 első negyedévében 59 103 forint lett, ami bár emelkedést jelent, de messze nem akkora mértékben, mint amit az elmúlt évek után megszokhattunk. Az éves drágulás csak 4,6%, ami meglepő módon alatta maradt a hivatalos inflációnak. Ez pedig egy ritka pillanat a magyar biztosítási piacon: a pénzromlás ütemét nem követték le a biztosítási díjak.

Sőt, ha a negyedéves adatokat nézzük, még inkább okunk lehet a meglepődésre. A díjemelkedés az előző negyedévhez képest mindössze 1,1% volt – ilyen visszafogott tempóra évek óta nem volt példa. A szokásos év eleji árrobbanás ezúttal inkább csak egy halk pukkanás lett.

Azért ne gondoljuk, hogy olcsó lett a kötelező: a 60 ezer forint körüli éves díj továbbra is jelentős kiadás. A mostani adatok alapján viszont úgy fest, nem várható újabb hirtelen drágulás – legalábbis most nem kell ettől tartani.

Hol fizet a legtöbbet az autós? – Megdöbbentő különbségek a KGFB-díjakban

Azt már megszoktuk, hogy az árak Budapesten mindig magasabbak. De hogy ennyivel? A friss adatok szerint a fővárosi autósok egy év alatt 6%-os díjemelkedést könyvelhettek el, így 2025 első negyedévében már 84 904 forintot fizetnek évente a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra. Ez bőven meghaladja az országos átlagot, és olyan szint, ami már sokaknak fájdalmas tétel a családi kasszában.

Vidéken persze valamivel jobb a helyzet – de csak relatíve. A nem budapesti autósok átlagosan 54 797 forintot fizetnek évente, ami „csak” 4,3%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ez még mindig kellemetlen, de messze nem olyan drámai, mint a fővárosban. A különbség tehát közel 30 ezer forint évente – ami már több mint egy tank benzin.

És ha már különbségeknél tartunk, érdemes vetni egy pillantást a járműkategóriákra is. Az adatok szerint a taxisok díja ugrott meg a legdurvábban: 17%-os emelkedést mértek náluk – igaz, egy korábban alacsony bázisról. A biztosítók tehát valószínűleg korrigálták az eddigi túl kedvező tarifákat, és most próbálják utolérni a tényleges kockázatokat.

Ugyanakkor akadnak meglepő fordulatok is: a buszok és a nehéz pótkocsik esetében csökkentek a díjak. Ez ritka jelenség, főleg egy olyan piacon, ahol évek óta csak az emelkedő árakról hallunk. Itt valószínűleg a flottás szerződések, az alacsonyabb kárhányad vagy az optimalizált üzemeltetés játszhatott szerepet.

A kép tehát vegyes, de egy biztos: nem mindegy, hol és mivel közlekedünk. A kgfb-díjak világa tele van meglepetésekkel – és ezek között nem mindig a jó értelem dominál.

Mit árul el a korrigált kgfb-index?

A biztosítási piac egyik legizgalmasabb mutatója a szakmabeliek szerint a korrigált KGFB-index. De mit is jelent ez a titokzatos kifejezés? Ez egy olyan mutató, amely nemcsak a díjak alakulását mutatja meg, hanem figyelembe veszi a kárráfordításokat és az adóhatásokat is. Magyarul: megmutatja, mennyire valós az a díj, amit fizetünk – és mennyire tükrözi a tényleges kockázatokat.

És itt jön a fordulat. 2021 első negyedévében a mutató csúcson járt. A koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében ugyanis jóval kevesebb baleset történt az utakon – hiszen kevesebben közlekedtek. Ennek ellenére a biztosítók díjat nemigen csökkentettek, sőt, az átlagdíjak továbbra is nőttek. Ebből fakadt egyfajta túlárazottság: az autósok többet fizettek, mint amit a kárstatisztikák indokoltak volna.

A helyzet azóta jelentősen átalakult. A korlátozások megszűntek, az utak újra megteltek, és ezzel együtt a károk száma is visszaállt – sőt, bizonyos területeken nőtt is. A díjak ezzel szemben stagnálni kezdtek. A két trend – a növekvő kárköltségek és a stagnáló díjak – végül összezárta a korrigált indexet. Ez azt jelenti, hogy mára reálisabb viszony alakult ki a befizetett díjak és a kockázatok között.

Ez persze nem azt jelenti, hogy olcsó lett a kötelező. Inkább arról van szó, hogy a korábbi túlárazás mostanra eltűnt, és a rendszer valamennyire kiegyensúlyozottá vált. De ha a kárstatisztikák újra romlani kezdenek, a díjak is újra megindulhatnak felfelé. A korrigált index tehát nemcsak a múltat tükrözi, hanem intő jel is a jövőre nézve – figyeljük, mert sokat elárul arról, mire számíthatunk a pénztárcánkban.

Jó hírek a kötelező frontjáról – A piac végre kezd lenyugodni

Ha az elmúlt években valaki kötelező biztosítást kötött vagy váltott, valószínűleg nem úszta meg bosszankodás nélkül: az árak hol lassan, hol hirtelen, de folyamatosan emelkedtek. Most viszont úgy tűnik, mintha végre rálépnének a fékre. A biztosítási piac konszolidációja és a díjemelkedés ütemének lassulása olyan fejlemény, amit nemcsak a szakemberek, hanem az autósok is örömmel fogadhatnak.

De mit is jelent pontosan a konszolidáció? A biztosítási szektorban ez azt jelenti, hogy a díjak egyre kiegyensúlyozottabban, kiszámíthatóbban alakulnak, és a piac szereplői – vagyis a biztosítók – kevésbé kapkodnak árazásban. Az utóbbi negyedévekben tapasztalt visszafogott díjemelkedések ennek az egyik legbiztatóbb jelei. Nincs már szó két számjegyű növekedésről, nincs pánik a tarifáknál. Inkább egyfajta óvatos kivárás és stabilizáció érzékelhető.

Ez pedig több szempontból is pozitív. Egyrészt a fogyasztók – vagyis mi, autósok – kiszámíthatóbb környezetben hozhatunk döntést. Másrészt a biztosítók is tudatosabban, nem pedig kényszerből vagy reflexből áraznak. A verseny persze továbbra is jelen van, de már nem az árháború a fő mozgatórugó, hanem a fenntartható működés.

Végezetül tehát nem túlzás azt mondani: a piac elkezdett megnyugodni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kötelező olcsó lenne – de legalább már nem emelkedik drámaian, és ez önmagában is egy kis győzelem.

Borítókép: illusztráció