Robogóval szabálytalanul? Több százezer jármű szeli az utakat biztosítás nélkül

Az elmúlt években egyre több magyar városban vált megszokott látvánnyá a robogóval közlekedők sokasága. Az üzemanyagárak emelkedése, a városi dugók elkerülésének igénye és a fenntarthatóbb közlekedési megoldások iránti kereslet mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kétkerekű járművek – különösen a kisebb, 50 köbcentiméteres robogók – népszerűsége jelentősen megnőjön. A robogózás gyors, gazdaságos és praktikus alternatívát kínál, különösen a rövid távú városi közlekedésben.

A robogók térnyerésével párhuzamosan azonban komoly szabályossági problémák is előtérbe kerültek. Az FBAMSZ friss közleménye szerint a robogók többsége továbbra is szabálytalanul vesz részt a közlekedésben. Gyakran hiányzik a kötelező felelősségbiztosítás, sok jármű nem rendelkezik érvényes forgalmi engedéllyel, és a műszaki állapotuk is hagy kívánnivalót maga után. Ez a tendencia nem csupán jogsértő, de veszélyes is: nemcsak az adott robogós, hanem a többi közlekedő számára is kockázatot jelent. A szabályok betartása tehát nem pusztán adminisztratív kérdés, hanem közlekedésbiztonsági szempontból is kulcsfontosságú.

A robogós káosz az eget verdesi Magyarországon

A robogók hazai használatával kapcsolatos egyik legsúlyosabb probléma a szabálytalan üzemeltetés, amely nemcsak jogi, hanem közlekedésbiztonsági szempontból is komoly aggályokat vet fel. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége friss adatai szerint 650–700 ezer segédmotoros kerékpár van forgalomban Magyarországon, amelyek mindegyikére kötelező lenne gépjármű-felelősségbiztosítást kötni – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e rendszámmal. Ennek ellenére a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi statisztikái szerint mindössze kevesebb mint 296 ezer ilyen biztosítást kötöttek az üzembentartók. Ez azt jelenti, hogy a robogók többsége – hozzávetőleg 55 százaléka – jogilag nem vehetne részt a közúti közlekedésben, mivel biztosítás nélkül szabálytalan a használatuk.

Az ilyen járművek rendszám és érvényes forgalmi engedély nélkül közlekednek, ami megnehezíti az azonosításukat és az ellenőrzésüket. Baleset esetén a biztosítás hiánya pedig különösen problémás: a vétlen károsult kárigényét ilyenkor a MABISZ kártalanítási számláján keresztül elégítik ki.

A problémát súlyosbítja, hogy a járművek műszaki állapota is sok esetben kifogásolható. Számos robogót hosszú éveken át használnak bármiféle rendszeres karbantartás vagy műszaki ellenőrzés nélkül. A kopott fékek, hibás világítás, elöregedett gumik és zajos, szabálytalan kipufogók nemcsak kényelmetlenséget, hanem komoly veszélyt is jelentenek a közlekedés más résztvevőire. Egy ilyen állapotú jármű meghibásodása bármikor bekövetkezhet, jelentősen növelve a balesetveszélyt.

Emellett sok robogóvezető – különösen a fiatalabb korosztályból – nem rendelkezik megfelelő vezetői engedéllyel, vagy hiányos ismeretekkel bír a KRESZ szabályairól. A biztosítás nélküli, rossz műszaki állapotú járművek és a vezetési gyakorlat hiánya együtt olyan veszélyforrást jelent, amelyet a hatóságoknak és a társadalomnak sem szabad figyelmen kívül hagynia.

A szabálytalan közlekedés tehát rendszerszintű problémát jelent, nem csupán elszigetelt esetekről van szó. A megoldás túlmutat a szankciókon: átfogó szemléletváltásra, rendszeres ellenőrzésekre és célzott tájékoztató kampányokra van szükség, hogy a robogózás valóban biztonságos és jogszerű alternatíva lehessen a városi közlekedésben.

Baleset, büntetés, behajtás – amikor a robogózás ára az egekbe szökik

A robogós közlekedés során tapasztalható szabálytalanságok nem csupán adminisztratív kihágásokként kezelhetők, hanem valós, gyakran súlyos következményekkel járó problémákat okoznak. Az egyik legsúlyosabb kockázat a biztosítás hiányából fakad. Ahogyan arra korábban már utaltunk, a MABISZ ilyen esetekben a kártalanítási számla terhére téríti meg az ártatlan károsultak kárát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szabálytalankodó robogós mentesülne a felelősség alól. Az így kifizetett összeget a MABISZ utólag jogi úton – úgynevezett regressz útján – követelheti vissza a károkozótól. Ez akár több százezer forintos vagy milliós terhet is róhat az érintett robogósra.

A biztosítási háttér hiánya tehát nem csupán a károsult számára okoz kellemetlenséget, hanem a vétkes fél számára is komoly pénzügyi kockázatot jelent.

A műszaki hibákkal terhelt, rendszám és megfelelő világítás nélküli járművek nemcsak a robogós saját biztonságát veszélyeztetik, hanem minden közlekedőét. Egy kopott fékkel vagy nem működő hátsó lámpával felszerelt robogó különösen sötétedés után gyakorlatilag láthatatlanná válhat a forgalomban, így egy-egy koccanás vagy elütés esélye drasztikusan megnő. Ezek az eszközök nem rendelkeznek olyan passzív biztonsági rendszerekkel, mint az autók – egy kisebb ütközés is súlyos sérülésekkel járhat.

A szabálytalanságok gyakran a közlekedési kultúra általános hiányosságaira is rámutatnak. A robogósok egy része figyelmen kívül hagyja az elsőbbségadás szabályait, a kötelező védőfelszerelést (például bukósisakot), vagy épp a sebességhatárokat. Mindez együttesen tovább növeli a balesetek számát és súlyosságát, ráadásul indokolatlan feszültséget is kelthet más közlekedőkben.

Kiút a bajból: ez lehet a megoldás

A robogós közlekedés jelenlegi állapota több szempontból is beavatkozást igényel – nemcsak a hatóságok részéről, hanem a szabályozási környezet és a szolgáltatók oldaláról is. Bár a szabályszegés látszólag a járművezetők felelőssége, a jelenlegi rendszer is hozzájárul a helyzet súlyosbodásához. A megoldás tehát nem a szankciók fokozásában, hanem a robogós közlekedéshez kapcsolódó adminisztratív terhek és félreértések csökkentésében keresendő.

Az első és egyik legfontosabb lépés az egyszerűsített biztosítási lehetőségek bevezetése lenne. Jelenleg sok robogós azért nem köt robogó kötelező biztosítást, mert nem tudja, hogy erre kötelezett, vagy bonyolultnak és költségesnek találja az ügyintézést. Az FBAMSZ is felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosítók és az állam részéről közös erőfeszítésre van szükség a kommunikáció javítása érdekében. Egy mobilos alkalmazás vagy online regisztrációs rendszer, amely automatikusan összeköti a járművet a megfelelő biztosítási termékkel, sokat segíthetne a jogkövető magatartás ösztönzésében. Emellett egy célzott kedvezményes tarifa is csökkentené a hajlandóság hiányát.

A másik kritikus pont a robogók műszaki állapotának ellenőrzése. A jelenlegi gyakorlat szerint ezek a járművek – rendszám hiányában – gyakran kiesnek a hatósági figyelemből. Azonban egy jól szervezett, gyors és olcsó időszakos műszaki felülvizsgálati rendszer bevezetése segíthetne kiszűrni a közlekedésbiztonságot veszélyeztető állapotokat. Nem szükséges a gépjárművekhez hasonló teljes műszaki vizsga – egy egyszerűsített, alapvető funkciókat (fék, világítás, abroncsok) ellenőrző rendszer is elegendő lehetne, ha az megfelelő gyakorisággal működik.

A tájékoztató kampányok, a közlekedési alapismeretek bővítése a robogósok körében, valamint a célzott ellenőrzések mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jelenlegi szabálytalansági arány csökkenjen. De ehhez partnerként kell kezelni a robogósokat, nem pedig potenciális szabályszegőként.

Borítókép: illusztráció