Egyre súlyosabb viharkárok Magyarországon: Rekordösszegű biztosítási kifizetések 2024-ben

A viharkárok által okozott anyagi veszteségek soha nem látott szinteket értek el az elmúlt években. A biztosítók által kifizetett kárösszegek drasztikusan emelkedtek: 2023 nyarán például a biztosítók több mint 13 milliárd forintot fizettek ki viharkárok miatt, ami az előző évekhez képest rekordszintet jelentett. 2024-ben a viharkárok ismét meghaladták a 10 milliárd forintos határt, és az év első felében már több tízezer káresetet jelentettek be a biztosítókhoz. A trendek alapján egyértelmű, hogy a heves viharok egyre nagyobb terhet rónak a lakosságra, az ingatlanokra és az infrastruktúrára.

A biztosítók tapasztalatai szerint az egyes viharos napokon akár több ezer kárbejelentés is érkezhet, ami azonnali intézkedést igényel. A gyorsan változó időjárási viszonyok miatt a lakásbiztosítások szerepe kulcsfontosságúvá vált: az alulbiztosítottság veszélye miatt elengedhetetlen a biztosítási fedezetek rendszeres felülvizsgálata, hogy a kifizetett összegek valóban fedezzék a helyreállítás költségeit.

A viharok fokozódó gyakorisága és a növekvő anyagi károk mind azt mutatják, hogy az időjárási szélsőségek komoly kihívások elé állítják a magyar lakosságot.

A 2024-es viharkárok statisztikái

Az idei viharszezon során a biztosítók jelentős mennyiségű kárbejelentést regisztráltak. A májustól augusztus végéig tartó időszakban több mint 86 000 bejelentés érkezett lakóingatlanokat érintő viharkárok miatt, amelyek összértéke meghaladta a 10,3 milliárd forintot. Szeptember közepén újabb viharos időszak sújtotta az országot, amely további 8000 kárbejelentést eredményezett, ezzel az éves viharszezon teljes kárösszege meghaladta a 11,4 milliárd forintot.

Az elmúlt évekhez viszonyítva ez az összeg kiugróan magasnak számít. Például 2023-ban még ennél is több bejelentés érkezett, és a kifizetések meghaladták a 14 milliárd forintot. Korábbi években, mint például 2020-ban és 2019-ben, az éves kárérték jelentősen alacsonyabb volt, 6,6 milliárd és 4,1 milliárd forint között mozgott. Ez azt mutatja, hogy az időjárási szélsőségek egyre nagyobb anyagi terhet rónak a biztosítottakra és a biztosítókra egyaránt.

A Generali példáján keresztül is jól látható, milyen mértékben érintette a biztosítói szektort a viharszezon. Egyedül ennél a társaságnál közel 40 000 kárbejelentést regisztráltak, és az ezekhez kapcsolódó kifizetések elérték az 5 milliárd forintot. Az átlagos kárösszeg 120 ezer forint körül alakult, ami jelentős növekedést mutat az elmúlt évekhez képest, részben a helyreállítási költségek emelkedése miatt.

Leggyakoribb káresetek

A viharkárok továbbra is a legjelentősebbek voltak, ezek tették ki az összes bejelentés legnagyobb részét. A Generali adatai alapján több mint 21 000 viharkár-bejelentést kezeltek, amelyek között elsősorban tetősérülések, kidőlt fák és a szél okozta szerkezeti károk szerepeltek.

A villámcsapások bár ritkábban fordulnak elő, kiemelkedő károkat okoznak. Egyes esetekben az egyedi kifizetések milliós nagyságrendűek voltak, az átlagos villámkár összege 1,9 millió forintra emelkedett, amely többszöröse az elmúlt évek átlagának. A közvetett, elektromos hálózatokban okozott károk szintén jelentős problémát jelentettek.

A jégeső és a felhőszakadás okozta beázások szintén rendkívüli növekedést mutattak. Különösen júniusban volt tapasztalható ugrásszerű növekedés, amikor a jégverés miatti bejelentések száma az átlagos havi szint nyolcszorosára, a beázásos károké pedig hatszorosára nőtt. Éves szinten a jégesőkár-bejelentések száma több mint 25%-kal haladta meg az előző évit.

Leginkább érintett időszakok

A legsúlyosabb viharkárok május végén és június elején következtek be, amikor egyetlen hónap alatt a teljes éves kárbejelentések egyharmada érkezett. Az erős szél, jégeső és villámcsapások országszerte jelentős károkat okoztak, a helyreállítási munkák pedig hosszú időre elhúzódtak.

A viharszezon idén a vártnál tovább tartott, és szeptember közepén is rendkívüli időjárási események sújtották az országot. A 2024. szeptember 13–16. közötti viharhullám több mint 8000 kárbejelentést eredményezett, és több mint egymilliárd forintos kifizetést tett szükségessé.

Az év leghevesebb időszaka június volt, amikor a biztosítók kétszer annyi bejelentést kezeltek, mint egy átlagos hónapban. Ezzel szemben az év legnyugodtabb időszaka a tél volt, amikor a kárbejelentések száma jelentősen visszaesett.

Leginkább érintett régiók

A legnagyobb kárbejelentési arányt Budapest és Pest vármegye produkálta, amelyeket Hajdú-Bihar vármegye követett. Városi szinten Debrecen, Pécs és Miskolc voltak a leginkább érintettek, ami részben a nagyobb népességnek és az ott található épületsűrűségnek köszönhető.

A nyugati országrészt érintő szeptemberi viharok főként Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyét sújtották, ahol jelentős mennyiségű beázás és jégkár keletkezett. Sopron, Veszprém és Mosonmagyaróvár térségében is magas számú bejelentés érkezett.

A keleti és déli országrészt sem kímélték az időjárási szélsőségek. Június végén egy heves zivatarzóna Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéket érintette a leginkább, amely jelentős szerkezeti és természeti károkat eredményezett. Az árvízi védekezés is komoly kihívás elé állította a helyi hatóságokat.

Borítókép: illusztráció