Az életbiztosítás adózása

Főoldal 9 blog 9 Az életbiztosítás adózása

2022. 01. 05.

Önnek van életbiztosítása? Ha még nincs, érdemes kötnie, mert nagyszerű megtakarítási forma, amire adókedvezményt is kaphat: megmutatjuk, mit érdemes tudni az életbiztosítás adózásáról!

Sokak csak akkor kötnek magukra és családjukra biztosítást, amikor külföldre nyaralni mennek, hogy egy esetleges kellemetlen esemény során se kelljen azon aggódni a családnak, hogy a váratlanul felmerülő költségeket miből is fedezzék. Azonban egy biztosítás nem csak egy nyaralás alkalmával jöhet jól – megmutatjuk, milyen előnyöket jelent még!

Az életbiztosítások típusai

Alapvetően 3 fajta biztosítást lehet megkülönböztetni: kockázati, unit linked, azaz egységhez kötött, valamint klasszikus életbiztosítás:

 

  1. Sokan az életbiztosítás hallatán azonnal a kockázati életbiztosításra gondolnak, amelyet különböző, nem várt események bekövetkeztére lehet kötni. Ilyen lehet egy háztartási baleset is, amely sokszor olyan sérülésekkel is járhat, amely miatt akár napokig is kórházba kerülhet az ember. Ha Ön a fő családfenntartó, akkor ez jelentősen megterhelheti a családi kasszát. Egy életbiztosítás gondoskodik arról, hogy ha Önnel bármi történik, akkor a családja legalább az anyagiak terén ne szenvedjen hiányt semmiben, és Önnek se kelljen másra koncentrálnia, csak a gyógyulásra.
  2. A biztosítások második fajtája a klasszikus, vagy más néven vegyes biztosítás, amely ötvözi az előbb említett kockázati életbiztosítást és a mára már kifutott elérési biztosítást. Itt a szerződés lejártának végével a biztosító kifizeti az addig felgyülemlett tőkét és a kamatot, vagyis ez egyfajta megtakarítási forma. Ha bekövetkezik a legrosszabb, és a biztosított a biztosítási időn belül bármikor meghal, akkor a biztosító ugyanúgy kifizeti az aktuális összeget.
    A vegyes életbiztosítás előnye, hogy kiszámítható, így ha Ön tudja, hogy x éven belül szüksége lesz egy bizonyos összegre, akkor ki tudja kalkulálni, hogy a cél eléréséhez havonta mennyi pénzt kell félretennie. Abba viszont, hogy az Ön által befizetett összeg hogyan is kerül befektetésre, nincsen beleszólása. Fontos tudnia, hogy nagy hozamra nem lehet számítani, mivel ennek a biztosításnak nem a magas hozam a célja, hanem a biztonság és a szerződéses garancia. Érdemes mérlegelni a biztosítás megtérülését, hiszen sokszor a klasszikus életbiztosítások esetében nem mindig nyilvánosak a különböző jogcímekre hivatkozott levont díjak.
  3. Az életbiztosítások harmadik fajtája az úgynevezett megtakarításos életbiztosítás, amely nem csak halál, baleset vagy egészségkárosodás esetén látja el anyagi támogatással a biztosítottat, hanem megtakarítási célt is szolgál. Ezt más néven egységhez kötött (unit linked) biztosításnak is nevezik, melybe beletartozik a nyugdíjbiztosítás is, azzal a különbséggel, hogy a szerződő fél a nyugdíjkorhatárt elérve jut majd a befizetett összeghez. A unit linked biztosításoknak két nagy típusa van:
    1. egyszeri befizetésű, amely során a biztosított egy nagy összeget fizet be a számlára;
    2. rendszeres befizetésű, amikor a szerződő fél bizonyos időközönként rendszeres befizetéssel gyarapítja a megtakarításait. Az unit linked biztosításnak az a nagy előnye, hogy az ügyfél maga választhatja meg, hogy milyen megtakarítási alapba fektesse a pénzét.

Amikor a biztosításról a munkáltató gondoskodik

Vannak munkaadók, akik alapból biztosítják a munkavállalóikat. A kockázati biztosítás abban az esetben szokás, amikor olyan munkakört tölt be a munkavállaló, amely miatt egy baleset, és az ebből adódó egészségkárosodás sokkal valószínűbb; ilyen lehetnek egyes gyárak, bányák, illetve a nehézipar bármely szereplője.

Sokkal gyakoribbak a munkáltatók körében az unit linked típusú biztosítások, és azon belül a nyugdíjcélú biztosítások, általában ilyenkor a munkáltató a munkavállaló által meghatározott összeggel járul hozzá a nyugdíj-megtakarításhoz. Például, ha a munkavállaló havi 10 000 forintot szán a nyugdíjalapjába, akkor a munkáltató ehhez további 10 000 forinttal járul hozzá.

Az életbiztosítás adózása idén

Mint minden befektetést, így az életbiztosításnak is a tőkén felüli hozamát kamatadó terheli, amely 15%-os terhet jelent a gyakorlatban. De jó hír, hogy ha kellő hosszú ideig rendelkezik befektetési egységhez kötött életbiztosítással, akkor a megtakarítás köztehermentesen vehető fel.

A jelenlegi szabályozás szerint az egyszeri befizetésű konstrukcióra 3 év után 50%-os, míg 5 év után 100%-os kamatadó-mentesség jár, míg a havi megtakarítások esetében ez 6 és 10 év. A nyugdíjbiztosításokra is ezek a szabályok vonatkoznak, mivel ez is egy egységhez kötött biztosítás.

Az állam az öngondoskodást 20%-os személyi jövedelemadó-visszatérítéssel ösztönzi, ami annyit jelent, hogy a befizetett összeg 20%-át, de maximum évente 130 000 forintot az állam visszautal a számlára, ami azonnal kamatozik. Fontos szem előtt tartani, hogy az állami adójóváírásra csak akkor jogosult, ha megvárja a szerződés lejáratát.

Az életbiztosítás visszavásárlásának esetében már más a helyzet. Ez akkor áll fenn, ha a biztosítást nem tudja, vagy nem akarja már fizetni, viszont a felhalmozott tőkére szüksége van. A visszavásárolt életbiztosítás adózási szempontból azonban elég kedvezőtlen. Visszavásárlás során be kell fizetni a hozam után a kamatadót, nyugdíjbiztosítás esetén pedig a korábban érvényesített szja kedvezményt 20 százalékkal növelten kell visszafizetni.. Ebből következik, hogy visszavásárlás esetén a befektetett összegnek csupán töredékéhez juthat hozzá.

Megemlítendő az is, hogy a ha az életbiztosítás lejár, akkor a felhalmozott összeg adómentes, azonban kamatadó köteles, ugyanakkor kockázati kifizetés esetén, azaz baleset vagy halál esetén a kifizetett összeg minden esetben adómentes.

13% plusz adó 2023.07.01 után kötött szerződésekre és az ezután befizetett eseti díjakra

Az új szabályozás értelmében az új szociális hozzájárulási adó alkalmazása július 1-től fizetendő, amennyiben a megtakarítását e dátumot követően köti, illetve fizet be eseti megtakarítási számlájára. Az adó hatálya olyan befektetésekre terjed ki, amelyek kamatjövedelemnek minősülnek az SZJA-törvény szerint.

Fontos kiemelni, hogy az új rendelet nem vonatkozik azokra az életbiztosításokra, amelyeket már korábban kötöttek meg, emellett az új megtakarítással egybekötött életbiztosítások esetében is mentesség vonatkozik, ha az ajánlatot 2023. június 30-ig írják alá.

Azonban az eseti díjak esetében az új rendelet szerint a július 1-je után befizetett összegekre vonatkozik. A rendszeres díjas életbiztosítások esetében 10 év után mentesülnek a kamatadó és a szociális hozzájárulási adó alól, míg az eseti díjak esetén ez az adómentesség 5 év után lép életbe.

Nyugdíjbiztosításokra (a tartamtól hosszától függetlenül), amennyiben a tartam alatt nem vásárol vissza belőle, akkor nem vonatkozik sem a szocho, sem a kamatadó fizetési kötelezettség.

A fentebb említett példákból jól látszik, hogy bármilyen biztosításról is legyen szó, azok távlati befektetési célokat szolgálnak, így jól meg kell gondolni, mert ez egy hosszútávú anyagi elköteleződést jelent. Biztosító és biztosító között is hatalmas különbségek lehetnek, így nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy körültekintően válasszon, hiszen a hosszú évek távlatában a különbség milliókban mérhető.

Mielőtt ilyen volumenű döntést hozna, érdemes egy biztosítási szakértővel konzultálni – minket bármikor megkereshet, hiszen független alkuszként az az érdekünk, megtaláljuk az Önnek legmegfelelőbb konstrukciós megoldást!