Kötelező biztosítás

A kötelező biztosítás története

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás világviszonylatban hazánkban igen korán megjelent, és az elmúlt időszak alatt pedig komoly változásokon és fejlődésen ment keresztül a rendelet. Magyarország már 1961-ben már csatlakozott az európai Zöldkártya rendszerhez, a biztosítási hálózat pedig kilenc évvel később már teljesen kiépült. Sőt, itthon vezették be azt az újítást is, hogy a kötelező felelősségbiztosítási díjakat az üzemanyagárba építették be, így nem volt szükség hagyományos értelemben vett díjfizetésre. Ezt az 1982 óta működő megoldást 1991. július 1-jétől váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája, amelyet ma is ismerünk.

Nem véletlen szerepel benne a „kötelező” szó!

Az MNB tájékoztatása alapján a hatályos szabályozás szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója (kivéve a külön jogszabály alapján mentesített gépjárműveket) köteles az autó üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, ezt pedig a folyamatos díjfizetés mellett hatályban tartani. Vagyis igen ritka kivétel az, amikor valaki mentesülhet mindezek alól.

Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező biztosításokra?

Amennyiben valaki új autót vásárol, akkor az adásvételi szerződés keltének napjától azonnal meg kell kötnie az üzemben tartónak a kötelező biztosítási szerződést, vagyis rövidítve KGFB-t, ellenkező esetben fedezetlenségi díjat szükséges fizetni, amely jóval nagyobb, mint amekkora az adott időszakra a kötelező összege lett volna. A biztosítási időszak a szerződéskötéstől számított egy évig, azaz 365 napig tart. Ha kíváncsi rá, hogy Önnek mennyit kellene fizetnie, ide kattintva a kötelező biztosítás kalkulátor segítségével könnyedén, személyre szabottan tájékozódhat. 

Hogyan és milyen gyakran kell fizetni?

A gyakoriság a kötelező biztosítások esetén eltérő lehet, sor kerülhet rá havonta, negyedévenként vagy félévenként, de létezik egy esztendőre vonatkozó konstrukció is a biztosítóknál. A díjfizetés történhet csoportos beszedési megbízással, egyéni átutalással vagy postai csekken is, de az utóbbi esetében a havi fizetésre nincs lehetőség. Fontos, hogy a díjfizetés gyakorisága és módja is befolyásolja a díj mértékét, általában a biztosítók előnyben részesítik, és kedvezményt adnak azoknak, akik az éves díjat választják.

Mennyit fizet a biztosító, ha káresemény történik? 

Ez a kérdés teljesen jogos, hiszen mindenki szereti tudni, hogy az általános kötelező biztosítás megkötését követően mire számíthat egy baleset során. A biztosító dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig fizet, míg személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles fizetni. A pontos összeg minden esetben az adott káresemény kapcsán kerül megállapításra és kifizetésre.

Mi az a bonus-malus rendszer? 

Az úgynevezett bonus malus rendszer lényege, hogy ebben a besorolásban a biztosító a biztosított kármentes vezetését jutalmazza, amely maga a „bonus”. A „malus” kifejezés pedig azt takarja, hogy károkozás esetén a kedvezményt megvonja, valamint pótdíjat állapít meg. A biztosítási díj megállapítása a bonus-malus besorolás szerint elért fokozat figyelembe vételével történik, vagyis ettől is függ az, mennyit kell fizetni bizonyos időközönként. Azaz amikor besorolásról beszélünk a kötelező biztosítás kapcsán, akkor a bonus malushoz való hozzárendelésről van szó.

Van lehetőség biztosítót váltani?

Az, hogy ki melyik biztosítót választja ahhoz, hogy megkösse a kötelező biztosítást, mindenkinek a saját döntése. A biztosítók csomagjai elég összetettek, érdemes szakember segítségét kérni, mielőtt szerződést kötne!

A szabályozás szerint váltásra csak a biztosítási évforduló hatályával van lehetőség, vagyis év közben  nem. Ilyenkor a biztosító levélben küld értesítést minden ügyfelének, amely keretein belül az érintett dönthet arról, hogy megtartja-e jelenlegi kötelező felelősségbiztosítását, vagy felmondja és újraköti más biztosítótársaságnál.

Mi a különbség a casco és a gfb között?

A cascot-t nem kötelező megkötni, szabadon választható, a lényege pedig, hogy további védelmet biztosít a gépjárműben keletkező károkra, és még akkor is segít, ha a kár okozója maga a tulajdonos. A casco-t egy évre fixen köti meg az ember, de ha nem nyilatkozunk másképpen, automatikusan újabb évre hosszabbítódik. A kötelező biztosítást viszont határozatlan időre kötjük, és mind a két félnek jogában áll a megfelelő módon a szerződést a letelt esztendőt követően felmondani.

Számos előnye van annak, hogy a magyar utakon közlekedők közül minden egyes autónak van általános kötelező biztosítása, így senki nem marad kártérítés nélkül akkor sem, ha baleset, rongálódás vagy valamilyen sérülés történik. Ez pedig ad egy alapvető biztonságérzetet az embernek. A szigorú szabályozásokkal autótulajdonosként jó tisztában lenni és nem szabad azokról megfeledkezni, hiszen az pénzbeli büntetést vonhat maga után!

Kik vagyunk mi és miért válasszon minket?