Mi az a casco biztosítás?

Röviden összefoglalva, arra a kérdésre, hogy „mi az a casco?” a válasz, hogy a casco biztosítás egy pénzügyi védelem önnek és autójának, arra az esetre, ha a gépjármű megsérül. Ennél persze jóval többet is jelent ez a biztosítás. Mai cikkünkben kifejtjük, hogy mi az a casco.

Az autó egy használati tárgy, amelynek nagy értéke miatt nem egyszerű, sem olcsó a karbantartás. A gépjárművet amellett, hogy a kötelező szervizekre visszük, kicseréltetjük az olajat és a meghibásodott alkatrészeket időnként megjavíttatjuk, kicseréltetjük, időnként sajnos törés, lopás, elemi kár is érheti az autót.

A casco tehát olyan gépjármű biztosítás, amely a kötelező biztosítással ellentétben nem mások értékeit, hanem a saját autónkat védi. Milyen lehetséges károkra nyújt biztosítási fedezetet a teljeskörű casco? Ezt az alábbiakban részletesen is megnézzük!

Lopás és részlopás

A legnagyobb kárt az jelenti, amikor az autó egészét eltulajdonítják. Az érzelmi megrázkódtatás mellett, nagyon komoly pénzügyi krízist idézhet elő, ha pótolni kell az autót. Ilyenkor nincs mit tenni, mint reménykedni, hogy az ellopott érték valamilyen úton mégis megkerül. A másik lehetőség a reménykedés mellett, hogy a casco biztosítás lopás fedezete az önrészesedés levonását követően megtéríti az autó kárkori értékét. Ebből a térítésből pedig vásárolni tud egy hasonló felszereltségű járművet az ellopott helyett. A lopást és a kártérítést követően a casco biztosítás megszűnik, tehát az ellopott helyett vásárolt autóra nem vihető át az eredeti biztosítási fedezet. Ebben az esetben a vásárolt autóra új casco biztosítást kell kötni.

Itt a lopáskárnál érdemes még megemlíteni, hogy a casco biztosítás fedezetet nyújt az autó elrablására is. Ez abban különbözik a lopástól, hogy rabláskor a gépjármű jogszerű használójától erőszakkal vagy fenyegetéssel elveszik a járművet. Rablás esetén is – amennyiben az autó nem kerül meg – kifizeti a biztosító az önrésszel csökkentett kárkori értéket.

Részlopás esetén a gépjárműnek csak bizonyos részeit tulajdonítják el, egyes pótolható alkatrészeitől szabadítják meg a tolvajok az autót. Ilyenkor a casco biztosítás a megtéríti az autó helyreállítási költségeit a biztosítási kötvényen meghatározott önrész levonását követően. A biztosító kifizeti az alkatrészek újra beszerzési költségeit, valamint annak beépítési, beszerelési költségeit egyaránt.

Elemi károk

Amikor elemi károkról beszélünk, akkor összefoglalóan azokról az eseményekről beszélünk, amelyeket természeti erők okozhatnak közvetlenül vagy közvetetten. Ilyen esemény lehet a tűz (belső eredetű, tehát például motortérből induló, a legtöbb esetben kizárt), robbanás, vihar, jégverés közvetlen hatása az autón. Ha közvetlenül éri a tűz, vagy jégverés miatt lesz csupa horpadás az autó, esetleg egy garázsban parkoló autó mellett felrobban egy gázpalack, akkor a biztosító fizet.

Az előbbiekben a közvetlen hatásokról esett néhány szó, de mi a helyzet akkor, ha az elemi károk hatása által károsodik az autó? Ezek természetesen ugyancsak elemi károknak minősülnek, hiszen a vihar által letört ág, amely összetöri az autót az elemi kár másodlagos hatása. Ha robbanás történik és az autóra dől rá a fal? Ez is a robbanás hatása, így a casco biztosítás megtéríti az autóban keletkezett kárt. Ugyanígy az összes többi természeti erőnek tulajdonítható kárnál igaz, hogy a közvetett hatás bekövetkezésekor az önrész levonása után a biztosító kifizeti az autó javítását, vagy a kárkori értéket az újra beszerzéshez.

Törés térítés Casco – ra

Törés sok okból keletkezhet. Ha a jármű egy másik autóval ütközik, az töréskárnak számít. Amennyiben a gépjármű bármi mással ütközik, az töréskárnak számít. Olyan esetben is térít a casco biztosítás töréskárra, ha egy másik autós okozta a kárt, azonban eljárás miatt nem tud megvalósulni a kötelező biztosításra történő kárkifizetés.

Ha ilyen kár keletkezik, akkor a biztosítók kifizetik a megfelelő kárösszeget mind a külső sérülésre, amely a karosszériát és a fényezést illeti, valamint a keletkező belső károkat is, amennyiben olyan baleset történik, hogy az ütközés erejétől belső alkatrészek, forgó, kopó alkatrészek is megsérültek.

Üvegtörés

Az üvegtörés is törés, de akkor miért említjük meg külön ezt? Az önálló üvegtörés fedezetet a biztosítók mindig külön veszik a többi töréstől. Ennek általában más az önrészesedése is, valamint a javítás is picit más, mint más alkatrészeknél.

Az üveg nem feltétlenül törik, elképzelhető, hogy egy kis felületen keletkezett sérülés, ami még javítható. Ilyen bekövetkezhet akkor, amikor egy előttünk haladó járműről kavics verődik fel a szélvédőre. Ezt is sürgősen javíttatni kell, hiszen a pici sérülésből is lehet nagyobb kár, legrosszabb esetben „pókhálóssá” törik a szélvédő. Ha a kavicsfelverődést elismeri a másik autós, akkor az ő kötelező biztosítására térül a kár, azonban azt bizonyítani, hogy az ő autója verte fel a kárt okozó követ

Amikor nem fizet a casco biztosítás

Vannak bizonyos esetek, amikor a biztosító nem vállal fizetési kötelezettséget, ha a jármű károsodik. Ennek sokféle oka lehet, az adott biztosító biztosítási feltételei részletesen taglalják azokat az eseteket, amikor mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, azonban általánosan a leggyakoribb kizárások:

• Nem térít a biztosító, ha gépjármű sérülése versenyen való részvétel, vagy a versenyre történő felkészülés közben keletkezett.
• Nem számíthatunk a biztosítási védelemre abban az esetben sem, ha a károsodás meghibásodás miatt történt. Ilyen lehet, amikor egy beépített alkatrész elfáradt, letörik, leválik és az károsítja az autó egyén alkatrészeit.
• A casco biztosítási szerződés nem térít, ha a gépjármű sérülése felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargás következtében történik
• A biztosítók többsége nem vállal fedezetet olyan károkra, ahol a gépjármű jogszerű vezetője ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól és a jármű megsérült.
• Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a szerződő vagy a gépjármű jogos használója által elkövetett bűncselekmények közben keletkeztek.
• Nem számíthat kártérítésre a szerződő, ha úgy adta át az autó vezetését egy másik személynek, hogy közben tudomása volt arról, hogy az a személy nem alkalmas a gépjármű vezetésére.

Ez csupán néhány példa azok közül, amikor a biztosítók a megfelelős és érvényes biztosítási szerződés ellenére sem vállalják a keletkezett károk megtérítését. Ezért pedig a szerződő a bekövetkező baleset és kár ellenére is kénytelen az autót saját kontóra javíttatni.

Mi az az önrész?

Ha már ilyen sokszor emlegettük fentebb az önrészt, akkor érdemes elmondani azt is, hogy mit is jelent ez. Az önrészesedés a biztosítás szerves része és azt jelenti, hogy a biztosító nem téríti a károk nagy részét 100%-ban. A biztosító a teljes körű casco esetén meghatároz egy százalékos önrészt és egy forintban kifejezett önrészt is. Mikor melyik önrészesedést kell levonni a kártérítésből?

Ha a biztosítás megkötésekor az alábbiakat választotta,

10% – 50.000 Ft – törés, lopás, elemi kár,

5000 Ft részlopás,

0% üveg önrészesedés,

és egy baleset során 800.000 Ft-os töréskár keletkezik, akkor a biztosító által nem térített önrész 10% vagyis 80.000 Ft, míg a megtérített kár 720.000 Ft.

De mégis hogyan dől el, hogy százalékos vagy forintosított önrésszel kell-e számolni?

Tegyük párba a két önrészt és szorozzuk meg egymással őket. Példánkban ez 10 x 50.000 Ft = 500.000 Ft lesz. Ez azt jelenti, hogy 500.000 Ft-os kár alatt 50.000 Ft lesz az önrész, 500.000 Ft-ot meghaladó károk esetén pedig 10%-ot von le a kifizetett összegből a biztosító. Ezzel pedig kijön a fentebb említett számítás, amely szerint a biztosítás 720.000 Ft-ot fizet egy 800.000 Ft-os kárból.