Milyen károkra fizet a kötelező biztosítás?
A kötelező biztosítást minden közúti forgalomban résztvevő gépjárműre, annak tulajdonosának, vagy üzembentartójának „kötelező” megkötni és azt az autó üzemeltetése során folyamatosan érvényben kell tartani. A biztosítás törvényileg elég szorosan szabályozott, hogy mennyit, kinek és mire fizet (het) a biztosító.
Most vásároltam autót mikortól kell megkötnöm a kötelező biztosítást?
A kötelező biztosítás minden közúti forgalomban részt vevő járműnek, illetve üzembentartójának a vásárlás vagy az üzembe helyezés napján rendelkeznie kell. A forgalmi engedély átíratásához az érvényes kötelező biztosítási szerződés, és a befizetési bizonylat szükséges, valamint a forgalomba helyezéshez is elengedhetetlenek ezek a dokumentumok. A biztosítást a hivatalos ügyintézéshez és a használat közben okozott károkozások pénzügyi helytállásai miatt egyaránt szükséges megkötni.
Kiknek, mit és mennyit fizet a biztosító?
A kötelező biztosítás a gépjármű szabályszerű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti. Hogy pontosan mik ezek a károk, azok a törvényben nincsenek külön-külön megnevezve, de ezek a kárfajták mégis külön válaszhatóak dologi károkra, és személyi sérüléses káreseményekre. Ez az elválasztás azért fontos, mert biztosítási eseményenként pusztán dologi károk esetén is más és más összeghatárig számíthat a károkozó a biztosító jótállására, amennyiben a kárigény megalapozott.
A biztosító megtéríti a vétlen autós és az utasainak dologi kárait, valamint a kárral kapcsolatos minden további felmerült költségét, például tréleres szállítás díja, utazási költség, poggyászának, használati tárgyainak javítási, újra beszerzési költségeit, stb. Mindemellett a vétlen autó üzembentartójának és utasainak a személyi sérüléses kártérítéseket is, amely lehet egy komolyabb személyi sérülés esetén akár egy élethosszig tartó járadék is.
Néhány biztosító kínál a kötelező biztosítása mellé önvédelem kiegészítő biztosításokat, amelyek mint egy casco a saját autóban történt sérülést is fizeti. Amennyiben a károkozó autó üzembentartója ilyen kiegészítővel nem rendelkezik, akkor kártérítést nem igényelhet az üggyel kapcsolatban a biztosítójától. Annak ellenére, hogy a kárt okozó vezető nem igényelhet kártérítést, az autójának utasai azonban igen. Az utasok, a használati tárgyaik sérülésekor, vagy testi sérülés elszenvedése után igényelhetnek kártérítést a kárt okozó autós kötelező biztosítójától.
A biztosító nem csak a károsult autós illetve a károkozó autó utasainak kárait fizeti ki. Történhet baleset úgy is, hogy köz- és magántulajdont képező tárgyak is sérülnek, ilyenek lehetnek az úton elhelyezett tereptárgyak, például egy kidöntött villanyoszlop, illetve a balesetben megrongálódott jelzőtábla. Magántulajdonú tárgy lehet egy épület kerítése, vagy egy reklámcég közterületre kihelyezett hirdetőoszlopa.
A kárbejelentést követően a biztosító megvizsgálja a felelősséget, tehát, hogy valóban az az autós a károkozója teljes mértékben, akinek a biztosítására bejelentették a kárt. Bizonyos esetekben, amennyiben a biztosító vizsgálata erre okot ad, akkor kármegosztás alkalmazására kerül sor. Ez azt jelenti, hogy mind a két (vagy több) érintett fél felelős és csak a felelősség mértékének megfelelő összeget (tehát nem a kár 100%-át) fizeti ki a biztosító.
Bizonyos esetekben behajthatja a károkozótól a biztosító a kifizetett összeget
A biztosítók a törvény szerint jogosultak a károsult autósnak, az utasainak, valamint a balesetben résztvevő egyéb károsultaknak kifizetett összegeket a károkozótól követelni az alábbi esetekben:
- Amennyiben a vezető a gépjárművet az üzembentartó, tulajdonos, vagy egyéb jogosan használó engedélye nélkül vezette, akkor a kifizetett kárt regresszálhatja a biztosító.
- A biztosító a kifizetett kártérítéseket követelheti a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozta.
- A kifizetett kártérítéseket legfeljebb 5 millió Ft-ig visszakövetelheti a biztosító a vezetőtől, ha az autót alkoholos befolyásoltság alatt, vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, de abban az esetben is igényt érvényesíthet a biztosítottal szemben a biztosító, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át.
- A biztosító 1,5 millió Ft-ig visszkeresettel élhet a vezetővel szemben, ha a gépjárművet jogosítvány nélkül vezette, de abban az esetben is, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át.
- Az üzembentartótól 1,5 millió Ft-ig visszakövetelheti a biztosító a kifizetett kárösszeget, ha a baleset elsődleges okozója az autó súlyosan elhanyagolt műszaki állapota.
- A károsultnak kifizetett kár visszakövetelhető a kárt okozó vezetőtől legfeljebb 5 millió Ft-ig, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.
- A biztosító élhet a visszkereseti jogával az üzembentartóval, illetve a vezetővel szemben legfeljebb 500 ezer Ft-ig, ha nem tett eleget a közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségének úgy, hogy az a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
Mi a teendő, ha káresemény történt?
Amennyiben személyi sérülés is történt, akkor mindenképpen hívjon mentőt, rendőrt, valamint nyújtson elsősegélyt, amennyiben szükséges! Ha nem történt személyi sérülés, akkor az esemény helyszínén töltsék ki a (kék-sárga) európai baleseti bejelentő nyomtatványt, vagy használják az ekárbejelentőt. Amennyiben ön a károsult, akkor forduljon a károkozó fél biztosítójához, ahol megteheti a kárbejelentést, ezt követően pedig várja meg a biztosító további tájékoztatását, megkeresését!
Nem autó okozott kárt az autómban? Mit tegyek?
A károkozó a magyar jog szerint minden esetben felelősséggel tartozik a károsult vagyontárgyának helyreállításáért, vagy pótlásáért, akkor is, ha a kárt nem autóval okozta. A kárt okozhatja háziállat, gyalogos, biciklis, motoros, autós egyaránt. De előfordul, hogy háziállat, gyalogos, vagy biciklis által keletkezett a probléma, amely esetben a kár megtérítésére vagy rendelkeznek, vagy nem egy speciálisan ilyen esetek fedezetére szolgáló magánemberi felelősségbiztosítással, vagy egyéb biztosításban kiegészítő felelősségbiztosítással.
Jobb esetben a kárt okozó személy, vagy a károkozó gyermek szülője/gondviselője rendelkezik egyéb biztosítással (pl.: lakásbiztosítással), amely kiegészítőként tartalmaz felelősségbiztosítást, vagy egyenesen magánemberi felelősségbiztosítással. Ilyenkor a felelősségbiztosítás a kárbejelentést követően kifizeti az autó javítását. A másik eset, amikor nincs semmilyen biztosítás, amely kifizetné a kárt, akkor a károkozó, illetve gyermek esetén a törvényes képviselője, szülője, vagy háziállat tulajdonosa köteles állni a károsodott vagyontárgy javítását. Ez a második eset egy kellemetlenebb megoldás a károkozónak, hiszen egy autó javítása márkától, típustól függően sok százezres vagy milliós költség is lehet.