Meglepő, hány magyar utazik utasbiztosítás nélkül – Ön is közéjük tartozik?

Ahogy beköszönt a nyári szezon, egyre többen készülnek külföldi nyaralásra. A repülőjáratok telítettek, az autópályák forgalmasak, a szállások hetekkel előre megtelnek, minden adott egy felejthetetlen vakációhoz. Egy dolog azonban sokaknál kimarad a felkészülésből: az utasbiztosítás megkötése. Pedig egy rossz mozdulat a tengerparton, egy elrontott étel vagy egy hirtelen jött autós meghibásodás bármikor keresztülhúzhatja a terveket – és súlyos tízezrekbe, akár milliókba is kerülhet.

Meglepő, de egy friss kutatás szerint a magyar utazók csupán 40%-a köt rendszeresen utasbiztosítást, a többiek inkább reménykednek benne, hogy „úgysem lesz baj”. Sokan arra hivatkoznak, hogy csak Európán belül utaznak és rendelkeznek Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EEK), így feleslegesnek érzik a plusz kiadást. Csakhogy az EEK csupán a közfinanszírozott, állami ellátásra terjed ki – és ott sem minden országban téríti teljes mértékben a költségeket. Magánkórház, mentőhelikopter, hazaszállítás? Ezekre egyáltalán nem vonatkozik a kártya. És ne felejtsük el: az EU-n kívül egyszerűen semmit nem ér.

Az „EU-s kártyára hagyatkozom” szemlélet tehát félrevezető biztonságérzetet kelt. Egy utasbiztosítás ma már néhány kattintással, pár ezer forintért elérhető – és pont akkor segít, amikor a legnagyobb bajban vagyunk.

Külföld igen, biztosítás nem – vakmerőség vagy spórolás?

Bár a magyarok egyre gyakrabban kelnek útra külföldre – legyen szó tengerparti pihenésről, városnézésről vagy autós kirándulásról –, az utasbiztosítás megkötése még mindig nem tartozik az alapvető utazási előkészületek közé. Pedig a kellemes élmények mellett a váratlan helyzetek is könnyedén részévé válhatnak egy utazásnak, különösen akkor, ha valaki teljesen biztosítás nélkül indul el.

A legfrissebb felmérések szerint a 18–69 éves magyar lakosság 44 százaléka utazik rendszeresen külföldre. Ezen belül 27 százalék évente látogat el Európán belüli úti célra, míg 9 százalék rendszeresen az EU-n kívülre is ellátogat. Ez azt jelenti, hogy sokan vállalkoznak hosszabb-rövidebb utazásokra – mégis meglepően kevesen védekeznek a váratlan helyzetek anyagi következményei ellen.

A számok magukért beszélnek: mindössze tízből négyen, azaz 40 százalék köt rendszeresen utasbiztosítást. További 32–34 százalék csak különleges esetekben él ezzel a lehetőséggel – például ha síelni mennek, vagy egzotikus országba utaznak. Holott minden harmadik utazó már átélt olyan helyzetet, amikor utólag úgy érezte: jobb lett volna biztosítással rendelkezni. Legyen szó egy sürgős fogászati ellátásról, egy elhagyott poggyászról vagy egy elmaradt járatról, ezek a kellemetlenségek nemcsak bosszúságot okoznak, hanem akár súlyos pénzügyi terhet is jelenthetnek.

Az autóval utazók körében szintén hasonló a helyzet. Bár a magyar háztartások 75 százaléka rendelkezik autóval, és az autótulajdonosok harmada külföldi autós nyaralást is tervez, 53 százalékuk nem köt semmilyen asszisztencia-szolgáltatást. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy ugyanakkor 91 százalékuk szerint nagyon is hasznos lenne egy ilyen segítség. Egy lerobbant autó, egy defekt, vagy egy baleset egy idegen országban nemcsak idegőrlő lehet, hanem költséges is – különösen, ha saját zsebből kell fedezni a mentést vagy javítást.

Az adatok tehát világosan mutatják: sokan még mindig felelőtlenséggel állnak az utazási kockázatokhoz, miközben a biztosítás elérhető, gyorsan köthető, és sokszor életmentő lehet – legalábbis anyagilag biztosan.

Azt hiszi, az EEK mindent fedez? Jobb, ha újragondolja

Bár sokan úgy gondolják, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya elegendő védelmet nyújt egy külföldi utazás során, a valóság ennél jóval árnyaltabb. Tény, hogy az EEK fontos és hasznos dokumentum lehet bizonyos helyzetekben – ugyanakkor komoly korlátai vannak, és aki kizárólag erre hagyatkozik, könnyen pórul járhat.

Az EEK valóban díjmentesen igényelhető bármely magyar TAJ-kártyával rendelkező személy számára, és három évig érvényes. Az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség országai, Svájc, az Egyesült Királyság és Szerbia esetében lehetővé teszi, hogy az utazó ugyanolyan feltételek mellett részesüljön sürgősségi egészségügyi ellátásban, mint az adott ország állampolgárai. Ez egy rendkívül fontos alapbiztonság – de sajnos nem elég.

A legnagyobb félreértés ott kezdődik, hogy sokan azt hiszik, az EEK „mindent visz”. Pedig egyáltalán nem használható magánszolgáltatóknál – és ne legyenek illúzióink: Európa-szerte egyre több az olyan egészségügyi intézmény, ahol csak fizetős ellátás érhető el. De ez még csak a kezdet. A kártya nem fedezi a mentőszállítást, különösen a drága és gyakran szükséges helikopteres mentést például hegyvidéki vagy sípályás baleseteknél. Nincs benne hazaszállítás sem, így ha kórházi kezelésre szorul, és haza kell jönnie, annak költségei teljes egészében Önt terhelik.

Szintén saját zsebből kell állnia az önrészt, a gyógyászati segédeszközöket, a poggyászkárt, az esetleges jogi képviselet díját, vagy akár a lemondott utazásból eredő veszteséget is. És ha mindez nem lenne elég, országonként is változik a rendszer: Ausztriában napidíjat kell fizetni, Franciaországban és Olaszországban százalékos önrészt vonnak le, Svájcban pedig fix költségek merülnek fel.

És a legfontosabb: az EEK az EU-n kívül egyáltalán nem használható. Ha például az Egyesült Államokban, Thaiföldön, Egyiptomban vagy Törökországban történik baj, a kártya semmilyen segítséget nem nyújt. Ott minden költség teljes egészében Önre hárul – akár milliós nagyságrendben is.

Átlagban csak napi 742 forint egy utasbiztosítás

Sokan gondolják, hogy az utasbiztosítás felesleges kiadás, különösen akkor, ha csak pár napra vagy csak Európába utaznak. Pedig a valóság egészen más: egy átlagos utasbiztosítás ára ma már annyira kedvező, hogy gyakran kevesebbe kerül, mint egy kávé vagy egy gombóc fagylalt. Az Mfor.hu napokban megjelent cikke szerint egy utazó naponta átlagosan 742 forintot fizet biztosításra. Ez az összeg szinte elenyésző egy külföldi út teljes költségéhez képest – miközben bármikor megmenthet több tíz- vagy akár több százezer forintnyi váratlan kiadástól.

A kutatás alapján az is kiderült, hogy az utasbiztosítások átlagdíja az elmúlt években csak minimálisan emelkedett, miközben a szolgáltatások egyre bővülnek. Egy tipikus biztosítás ma már nemcsak orvosi ellátást fedez, hanem járatkésés, poggyászkár, baleset, sőt akár jogi segítség esetén is védelmet nyújt. A digitális megoldásoknak köszönhetően a biztosításkötés gyors és kényelmes: mobilról, pár perc alatt elintézhető.

Érdemes tehát átgondolni: mi kerül többe? Egy egyszeri biztosítás díja vagy egy kórházi kezelés Európában – esetleg egy mentés vagy hazaszállítás egy EU-n kívüli országból? A válasz egyértelmű. Ráadásul a biztosítók már olyan testre szabott csomagokat kínálnak, amelyek extrém sportokat, autós asszisztenciát, családi utazásokat vagy akár kisállat-biztosítást is tartalmaznak.

Borítókép: illusztráció