Ön tudja, miből fog majd megélni nyugdíjas korában?

Az ember az élete nagy részét a munkahelyén, munkával tölti, és az ezért kapott fizetésből él, ezért életünknek ez a része alapjaiban határozza meg a többit. De nem csak aktív korunkban, hanem utána is!

Évtizedeken keresztül biztosan lehetett tudni, hogy a ledolgozott élet után, idős korban sem kell majd attól tartani, hogy az ember jövedelem nélkül marad, hiszen az állam stabil nyugdíj formájában gondoskodott az idősebb állampolgárairól. Azonban manapság a fiataloknak komolyan számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy nincsen semmi garancia arra, hogy az állam ugyanakkora mértékben tudja majd támogatni őket idős napjaikban. Ezért elég régóta a köztudatba vésődött az öngondoskodás fontossága, mely mára már elengedhetetlen a jövő tervezésénél.

Mi a baj a magyar nyugdíjrendszerrel?

A magyar nyugdíjrendszer jelenleg hárompilléres.

1. A rendszer első pillérét, mondhatni az alapját az állami nyugdíj adja, amely a jelenleg aktív korú dolgozó állampolgárok befizetéseiből tevődik össze. A fizetési papírokon általában szerepel az az összeg, amelyet az Ön fizetéséből is havonta levon az állam.

2. A pillér második eleme a magánnyugdíjpénztár (lenne). A magánnyugdíjpénztárak az államihoz hasonlóan a tagok befizetéseiből folyósítják a nyugdíjat, azonban, aki magánnyugdíj pénztári tag, az a nyugdíjba vonulásakor az állami nyugdíja 70-80%-át fogja megkapni. Ezt ma már nem lehet igazából pillérnek hívni a 2011-es nyugdíjpénztári vagyon államosítása és a pénztári tagok „visszaléptetésével” az állami nyugdíjrendszerbe tulajdonképpen kiherélték ezt a fajta takarékossági formát.

3. A rendszer harmadik pillére a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ, amely szintén havi rendszerességű megtakarítást igényel, ám itt már bonyolultabb a befizetés és a portfólió kezelése, érdemes ehhez szakértő segítségét kérni.

A magyar nyugdíjrendszer a jelen állapotában nem fenntartható hosszútávon, ennek oka az európai államok zömére, így Magyarországra is jellemző öregedő társadalom. Mivel az állami nyugdíj alapja az aktív korú állampolgárok befizetése, így ahhoz, hogy a rendszer fenntarthatóan működjön, szükséges, hogy elegendő számú aktív korú dolgozó befizetője legyen. Ideális esetben egy nyugdíjas állampolgárt, egy vagy több dolgozó tart el, azonban mára már ez az arány megfordult, és egy aktív korú általában több időset finanszíroz. A rendszer már most is a tűréshatáron van, de 5-10 éven belül, már olyannyira magas lesz az eltartottak száma az eltartókhoz képest, hogy jelentős reformok nélkül a magyar nyugdíjrendszer nem lesz képes ellátni a feladatát.

Erre a felismerésre természetesen nem az elmúlt években jöttek rá a szakemberek, már régóta képezi a nyugdíjkérdés a politikai vita tárgyát, és a rendszerváltás óta számos, a rendszer megreformálására irányuló kezdeményezést lehetett látni.

A különböző strukturális reformkezdeményezéseken túl új jogszabályi háttér is született arról, hogy kinek is kell gondoskodni az idősebbekről. Legutóbb 2017-ben szigorodtak az úgynevezett szülőtartási kötelezettségek. Ennek értelmében a nagykorú gyermek kötelessége idős szüleiről gondoskodni mindenféle téren, így az anyagiak terén is. Érdekesség, hogy 1927-ben az állam az aktív korúakra járulékfizetési-kötelezettséget rótt ki, hogy levegye az idősek gondozásának és ellátásának terhét a társadalomról. Azonban, míg az 1920-as években a születéskor várható élettartam 50 év körül volt, addig mára ez a férfiak esetében 71, a nőknél 78 év.

Emellett nemrégiben született meg az a törvényjavaslat, amely az öregségi nyugdíj mértékét a született gyermekek számához kötné, ezzel ösztönözve a születésszám növekedését, amely persze számos kérdést vet fel. Szakértők szerint az is megoldást jelenthet, hogy a felnőtt gyerekek járulékainak egy részét valamilyen módon az idős szülők kapnák meg.

Egyelőre úgy tűnik, az államnak nincs jó megoldása arra, hogyan kapnak majd nyugdíjat a jelenleg aktív korú befizetők, ezért érdemes sorra venni a lehetőségeinket. Az egyik legegyszerűbb, legmegbízhatóbb megoldás pedig az önkéntes magánnyugdíjpénztár.

Mennyivel változik az ön jövedelme a nyugdíjaskorára?

Az állami nyugdíjat igénybe véve már most is az a jellemző, hogy lényegesen alacsonyabbá válik a havi jövedelem, mint amilyen az aktív évek alatt volt. Ez azt jelenti, hogy az aktív évek alatt elért életszínvonalat pusztán az állami nyugdíjból nem fogja tudni fenntartani.

Az alábbi számításunk alapján láthatja, hogy ha nem történik kiegészítés, akkor komoly lemondásokkal kell számolnia a nyugdíjas évei során:

Példa számításunkban egy 1991.01.01-én született és 2021.01.01-én munkába állt informatikus személynek számoltuk ki a várható nyugdíjhiányát a Fizetések.hu-n megadott bér intervallum átlagával számolva. A kalkulációnkban feltételeztük, hogy nyugdíjazás után ugyanazt a összeget szeretné megkapni, ami az aktív évek bére volt.

Jól látható a táblázatból, hogy a nyugdíj kevesebb, mint a fele lesz az aktív évek járandósságának. A megszokott életszínvonal fenntartására pedig kizárólag a magán megtakarítással lesz lehetősége.

A saját megtakarítás előnyei

Nagyon nagy előnye a saját megtakarításoknak, amely lehet önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, NYESZ, hogy több, különböző befektetési portfólióból lehet kiválasztani a legmegfelelőbbet, illetve nyesz esetén maga válaszhatja ki az értékepapírokat, amelyben fialtatni szeretné megtakarítását. Válaszhat állampapírt és vállalati kötvényeket tartalmazó alacsony kockázatú alapokat, de elérhetőek a magasabb kockázati konstrukciók, például részvények, részvénycsomagok is. A portfólió kiválasztásánál általában az számít, hogy hány év van még hátra a nyugdíjig.

• Ha a nyugdíjba vonulás már belátható időn belül van, akkor érdemesebb a biztonságosabb portfóliókból választani,
• azonban ha a nyugdíjig hátravan legalább 20-25 év, akkor nyugodtan lehet a magasabb kockázati portfóliókba fektetni.

Az állami nyugdíjtól eltérően, az önkéntes nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási vagy nyesz befizetések nyomon követhetők, hiszen mindenki névre szóló számlával rendelkezik. Itt mutatkozik meg, hogy mit is jelent igazán az öngondoskodás, hiszen mindenki a saját befizetéseihez mérten fog majd részesülni a javakból. Ezzel a rendszerrel elkerülhető az az egyenlőtlenség, amit sokszor lehet tapasztalni az állami nyugdíjak tekintetében.

A magán megtakarítás tagadhatatlanul nagy pozitívuma, hogy a befizetések után adókedvezmény jár. Ennek mértéke az évi egyéni befizetések 20%-a, de maximálisan, megtakarítási terméktől függően 130.000 vagy 150.000 forint lehet. A visszaigényelt adó teljes egésze jóváírásra kerül a nyugdíjszámlán, ami azért nagyon jó, mert az egyéni befizetéseken, valamint a hozamokon túl ez az összeg is növeli megtakarításainak mértékét, amely természetesen amint a számlára kerül, már hozamot termel.

Bármely megtakarítási formát választja, az ön igényeihez és pénzügyeihez mérten helyezhet el a számláján kisebb-nagyobb összeget, hiszen akár már havi tízezer-húszezer forint befizetéssel is el lehet kezdeni a megtakarítási számlát, de magasabb összegek megtakarítását is lehetővé teszi.

Hogyan válasszon megtakarítást?

Manapság számos különböző bank és biztosító foglalkozik nyugdíj-megtakarítással, viszont nem mindegy, hogy melyik bank termékét választja. Hosszútávon a különböző pénzintézetek által kínált termékek és portfóliók között a különbség milliókban mérhető.

A sokféle lehetőség elsőre átláthatatlannak tűnik, ezért érdemes szakértő segítségét kérni, aki ismeri a termékeket, és segít kiválasztani az Ön helyzetéhez és céljaihoz leginkább illő megtakarítási formát.

Ha szeretne még a nyugdíj előtakarékossági lehetőségekről olvasni, kattintson ide >>>>

Cikksorozatunk előző része: Nyugdíj-megtakarítás tudnivalók kezdő takarékoskodóknak 6. rész: Egészségpénztár mint nyugdíj-megtakarítás?

Kapcsolódó cikkeink